A számítógépes hang a számítógépvásárlás egyik leginkább figyelmen kívül hagyott aspektusa. A gyártóktól kapott kevés információ miatt a legtöbb embernek nehéz kitalálnia, hogy pontosan mit is kap.
Digitális audio
A számítógépes rendszeren keresztül rögzített vagy lejátszott összes hang digitális, de a hangszórórendszeren keresztül lejátszott hang analóg. A két rögzítési forma közötti különbség fontos szerepet játszik a hangprocesszorok képességének meghatározásában.
Az analóg hang változó információs skálát használ, hogy a legjobban reprodukálja a forrásból származó eredeti hanghullámokat. Ez a folyamat pontos felvételeket eredményez, de ezek a felvételek leromlanak a kapcsolatok és a felvételek generációi között.
A digitális rögzítés mintákat vesz a hanghullámokból, és bitek sorozataként rögzíti azokat (egyesek és nullák), amelyek a legjobban közelítik a hullámmintát. A digitális felvétel minősége a felvételhez használt bitek és minták függvényében változik, de a minőségveszteség sokkal kisebb a berendezés és a felvétel generációja között.
Bitek és minták
A bitmélység a felvétel bitjeinek számát jelenti, amely meghatározza a hanghullám amplitúdóját minden egyes mintánál. Így a 16 bites bitsebesség 65 536 szint tartományt tesz lehetővé, míg a 24 bites 16,7 milliót. A mintavételezési gyakoriság határozza meg a hanghullám mentén egy másodperc alatt mintavételezett pontok számát. Minél nagyobb a minták száma, annál közelebb lesz a digitális reprezentáció az analóg hanghullámhoz.
Három fő szabvány szabályozza a kereskedelmi digitális hangot: 16 bites 44 kHz a CD audio, 16 bites 96 kHz a DVD és a 24 bites 192 kHz a DVD audio és néhány Blu-ray esetében.
A mintavételezési sebesség eltér a bitrátától. A bitsebesség a fájlban másodpercenként feldolgozott adatok teljes mennyiségére vonatkozik. Szorozzuk meg a bitek számát a mintavételezési sebességgel, majd konvertáljuk bájtokká csatornánként. Matematikailag: (bitmintavételi sebességcsatornák) / 8 Tehát a CD-audió, amely sztereó vagy kétcsatornás, a következő lenne:
(16 bit44000 másodpercenként2) / 8=192000 bps csatornánként vagy 192 kbps bitsebesség
Keresse meg a 16 bites 96 kHz-es mintavételi frekvenciára képes bitmélységet. Ez a DVD- és Blu-ray filmek 5.1-es térhatású hangcsatornáihoz használt hangszint. Azok számára, akik a legjobb hangfelbontást keresik, az új 24 bites 192 kHz-es megoldások jobb hangminőséget kínálnak.
Jel-zaj arány
Az audiokomponensek másik szempontja a jel-zaj arány. Ez a decibelekben kifejezett szám az audiojel arányát írja le az audiokomponens által generált zajszinthez viszonyítva. Minél magasabb az SNR, annál jobb a hangminőség. Az átlagember általában nem tudja megkülönböztetni ezt a zajt, ha az SNR nagyobb, mint 90 dB.
Szabványok
Az Intel által kifejlesztett AC97 hangszabvány korai keretként szolgált; támogatást kínált a 16 bites 96 kHz-es hanghoz hat csatornán, amelyek szükségesek a DVD 5.1 audio hangkompatibilitásához. Azóta új fejlemények jelentek meg a hangzás terén a nagyfelbontású videóformátumokkal, mint például a Blu-ray. Az új formátumok támogatása érdekében az új Intel HDA szabvány akár nyolc 30 bites 192 kHz-es csatornára is kiterjeszti az audio támogatást, amely a 7.1-es audio támogatáshoz szükséges. A legtöbb AMD hardver, amely 7.1 hangtámogatás címkével van ellátva, szintén képes ugyanezt a szintet elérni.
Egyes termékeken szerepelhet a THX logó. Ez a jelzés tanúsítja, hogy a THX laboratóriumok úgy gondolják, hogy a termék megfelel vagy meghaladja a minimális specifikációit. Egy THX-tanúsítvánnyal rendelkező termék nem feltétlenül jobb teljesítmény- vagy hangminőséggel rendelkezik, mint egy nem. A gyártók a THX laboratóriumoknak fizetnek a tanúsítási folyamatért.
