Sokféle szkenner létezik, és a legtöbb adatot ugyanúgy rögzíti – legyen szó szöveges dokumentumokról, üzleti grafikákról, fényképekről vagy filmekről.
A lapolvasó a következőképpen készít egy fizikai dokumentumot, reprodukálja annak tartalmát, majd az adatokat egy számítógépes fájlba továbbítja, amely feltölthető és megosztható digitálisan.
Charged-Coupled Device (CCD) tömb
Míg a szkennerek több különböző részből állnak, a fő összetevő a töltött-csatolt eszköz (CCD) tömb. A CCD-tömb fényérzékeny diódák gyűjteménye, amely a fotonokat (fényt) elektronokká vagy elektromos töltésekké alakítja. Ezeket a diódákat gyakrabban fotositeként ismerik.
A fotóoldalak érzékenyek a fényre. Minél erősebb a fény, annál nagyobb az elektromos töltés. A szkenner típusától függően a beolvasott kép vagy dokumentum objektívek, szűrők és tükrök sorozatán keresztül jut el a CCD-tömbhöz. Ezek az alkatrészek alkotják a leolvasó fejet. A szkennelési folyamat során a lapolvasó fej áthalad a dokumentumon vagy objektumon, illetve a szkennelés alatt.
Egyes szkennerek egymenetesek, mások pedig hárommenetesek, ami azt jelenti, hogy a szkenner egy vagy három menetben veszi fel a vizsgált objektumot. Egy hárommenetes szkenneren minden egyes lépés más-más színt (pirost, zöldet vagy kéket) vesz fel, majd a szoftver újra összeállítja a három RGB színcsatornát, visszaállítva az eredeti képet. A legtöbb modern szkenner egymenetes, és az objektív végzi el a három színcsatorna tényleges elválasztását.
Kapcsolatfelvétel a képérzékelővel
Egy másik, olcsóbb képalkotó tömb technológia a kontaktképérzékelő (CIS). A CIS felváltja a CCD tömböt. Itt a képérzékelő-mechanizmus 300-600 érzékelőből áll, amelyek az üveglap vagy a szkennelési terület szélességén átnyúlnak. A kép beolvasása közben a LED-ek fehér fényt bocsátanak ki, amely megvilágítja a képet, amelyet aztán az érzékelők rögzítenek.
A CIS szkennerek általában nem biztosítják a CCD-alapú gépek által biztosított minőségi és felbontási szintet. Ezek a szkennerek azonban általában vékonyabbak, könnyebbek és olcsóbbak.
Felbontás és színmélység
A választott felbontás a kép felhasználási módjától függ. A HD számítógép-monitorok, táblagépek és okostelefonok akár 96 pont/hüvelyk (dpi) felbontást is támogathatnak. Ha a megjeleníthetőnél nagyobb felbontásban olvas be egy képet, a plusz adatok kidobódnak.
A csúcskategóriás brosúrákban és a nyomtatott sajtóban található fotók egy másik történet. A lehető legjobb eredmény érdekében mindig legalább 300 dpi-s szkennelést kell végeznie. A több mindig jobb, különösen, ha az elrendezés során nagyítani kell a képet.
A színmélység meghatározza a képen (vagy szkennelt képen) lévő színek számát. A lehetőségek a következők: 8 bites, 16 bites, 24 bites, 36 bites, 48 bites és 64 bites. A 8 bites 256 színt vagy a szürke árnyalatát támogatja, a 64 bites pedig színek billióit támogatja – többet, mint amennyit az emberi szem felismer.
A nagy felbontás és a mély színmélység javítja a beolvasási minőséget. A színeknek, a minőségnek és a részleteknek ott kell lenniük a beolvasás előtt. Nem számít, milyen jó a szkenner, nem képes csodákra.