A Consumer Electronics Show, ismertebb nevén CES, 1967-ben kezdődött egy konferenciával, amelyet egy New York-i szállodában tartottak. Azóta a cégek ismételten sújtották a CES-t olyan bejelentésekkel, amelyek gyorsan forradalmasítják otthonaink technológiáját. A CES tíz legjobb termékére való emlékezés egy olyan memóriasáv, amely magában foglalja a legendás retro technológiát.
1970: Philips N1500 videokazettás felvevő
A CES-en bemutatott első történelmi fogyasztói technológiai termék, a Philips N1500 volt az első videokazettás felvevő a fogyasztói piacon. Az 1970-ben bemutatott, majd 1972-ben bemutatott N1500 otthoni televíziózásra készült, nem pedig nagy költségvetésű filmek lejátszására. A videomagnó-technológia csak az évtized későbbi szakaszában válik általánossá. Mégis, ez a korai erőfeszítés bebizonyította a technológiában rejlő lehetőségeket, és felkeltette a fogyasztók érdeklődését a technológia iránt.
1975: Atari Home Pong konzol
Az Atari nagyot ütött a CES-en a Home Pong konzol bemutatójával. Bár nem az első otthoni konzol, amely megjelent a piacon, a játék játéktermekben való népszerűsége azonnali előnyhöz juttatta az Atarit a versenytársakkal szemben. Jelentős figyelmet fordított a cégre, amely az 1979-es CES-en újabb figyelemre méltó bejelentést tett.
Ez a bejelentés a CES fókuszváltásának része volt. A kezdetben a zenére, majd a videóra összpontosító show terjeszkedése új kategóriáknak adott teret az 1970-es és 1980-as években. Ma a CES olyan bejelentéseket ad otthont, amelyek a fogyasztói elektronika minden típusára kiterjednek, az erősítőktől a robotporszívókig.
1979: Atari 400 és Atari 800
A CES ritkán volt a személyi számítástechnika korai bejelentéseinek kulcsfontosságú helyszíne, de az Atari az Atari 400 és Atari 800 személyi számítógépek bejelentésével megtámadta ezt a trendet. A játékok és a Home Pong konzol sikere mellett ezek a korai PC-k a vállalatot vezető pozícióba tették az otthoni számítógépek terén. Az Atari versenyképes maradt ezen a piacon az 1980-as évek elején.
Az Atari később lemaradt az 1983-as téli CES-en bejelentett, csalódást keltő Atari 1200XL-vel. A vállalat azonban 1993-ig folytatta az otthoni számítógépek gyártását, amikor is leállította utolsó PC-jét, az Atari Falcont.
1981: A Sony és a Philips bemutatja a CD-t
A Sony és a Philips 1981-ben vezette be a CD-formátumot, „a jövő fonográf lemezeként” hirdetve. A CD, amely egy órányi megszakításmentes zenét tudott leadni, sokkal kényelmesebb volt, mint az akkoriban uralkodó bakelitlemezek. A CD-k sokkal kisebbek és tartósabbak voltak, mint a bakelitlemezek, és még kiváló hangminőséggel is dicsekedtek, bár a modern bakelit-rajongók könyörögnek a különbségért.
Bár a vállalatok 1981-ben csak prototípus lejátszókat mutattak be, a technológia ígérete 1982 októberében valóra vált, amikor a Sony kiadta a CDP-101-et Japánban. Ugyanezen év novemberében Philip CD100-a következett. A CD-technológia változatai, mint például a számítógépekhez való CD-ROM meghajtók, az 1980-as években újra és újra megjelentek a CES-en. Az 1990-es évek elejére a CD-ROM felváltotta a bakelitlemezeket, a hajlékonylemezeket és a játékkazettákat (legalábbis bizonyos játékkonzolokon).
1982: Commodore 64
A Commodore 64 meghódította az 1982-es CES-t, és megragadta a pillanatot, és egy megfizethető, de megfelelő otthoni számítógépet szállított az Atari 400/800 és az Apple II kihívásaihoz. A gyakran C64-ként emlegetett Commodore otthoni számítógépe vonzó grafikájával és kiváló hangminőségével nyűgözte le a CES résztvevőit.
Lehetőségei ellenére a C64 mindössze 595 USD-ért kelt el (ma kb. 1600 USD), ami hihetetlenül agresszív árat jelentett. A legtöbb otthoni számítógép 1982-ben legalább 1000 dollárért kelt el, sokuk pedig meghaladta a 3000 dollárt. A Commodore 64 több mint 12 millió számítógépet adna el, és a 80-as évek közepén a számítástechnika meghatározó szereplőjévé vált.
1985: Nintendo Entertainment System (NES)
Az 1983-as videojáték-összeomlás, amely kiszorította a piacvezető Atarit, az egész iparágat veszélybe sodorta. A Nintendo úgy mentette meg, hogy bemutatta a Nintendo Entertainment Systemet az 1985-ös téli CES-en. A NES bebizonyította, hogy a videojátékok több mint divatos divat, színes grafikával, vonzó dizájnnal és elfogadható árakkal.
A konzol 1985-ös debütálása egyben a Nintendo bemutatkozásaként is szolgált az észak-amerikai piacon. Noha Japánban népszerű volt, a Nintendo amerikai egyesült államokbeli működése körülbelül egy tucat alkalmazottból állt, amikor bevezették a NES-t. Az 1985-ös CES volt a vállalat kitörési pillanata az Egyesült Államok piacán, amikor a Nintendót a családok elé állította az egész országban, és kitöltötte az Atari összeomlása miatt keletkezett űrt.
A Nintendo is megerősítette a játék helyét a CES-en. A nagy játékcégek az 1980-as és 1990-es években többször is részt vettek a CES-en. Ez a tendencia megváltozott, amikor a játékipar elég nagyra nőtt ahhoz, hogy megalapítsa az E3-at, az iparági konferenciáját.
1996: Megérkezik a DVD
A DVD technológia 1996-ban úgy tűnt, egyszerre érkezett meg. Többek között az RCA, a Samsung, a Pioneer és a Toshiba elfogadta a szabványokat, és bejelentette a DVD-lejátszókat vagy DVD-kompatibilis eszközöket. Ez az iparági megállapodás ellentétben áll a legtöbb új médiaszabvánnyal. Még a Blu-Ray-nek is, amelyet ma nagy felbontású filmek fizikai másolataihoz használnak, meg kellett küzdenie a HD-DVD-vel.
A megállapodás egy valószínűtlen találkozás eredményeként jött létre több iparágban. A múltbeli médiaformátumok általában a technológiai ipar egy meghatározott szeletéből nőttek ki, mielőtt másokra terjeszkedtek volna. Ezúttal az egész fogyasztói technológiai ipar egyetértett abban, hogy a DVD jelenti a továbblépést a lemezalapú média számára.
A konszenzusban a PC-ipar jelentős vállalatai, például a Microsoft is részt vettek. Bár manapság leginkább a filmek és a televízió szabványaként ismert, a DVD ugyanilyen fontos volt a PC-k számára is, mivel a programok növekvő mérete arra kényszerítette a vállalatokat, hogy szoftvereiket több CD-n szállítsák. A DVD elfogadása véget vetett ennek a növekvő bosszúságnak.
1999: A TiVo digitális videorögzítője
A TiVo az 1999-es CES-re egy digitális videorögzítővel érkezett, amelyet 1998 végén a San Francisco-öböl térségében próbáltak ki. Bár nem egyedül a TiVo ebben a kategóriában, a TiVo felkeltette a figyelmet sima készülékével és vonzó, felhasználóbarát felület. A TiVo és más DVR-eszközök bevezetése egyszerűbbé és megbízhatóbbá tette a televíziózás rögzítését és tárolását, mint bármely valaha feltalált videomagnót, és jól párosult a HDTV térnyerésével.
Sajnos a TiVo és más hasonló termékeket gyártó cégek (például a ReplayTV) számára az ötlet könnyen utánozhatónak bizonyult. A TiVo-nak volt némi sikere, közel hétmillió előfizetőt látott a csúcson. A TiVo 2019-ben egyesült egy technológiai licencelő céggel, az Xperivel.
Ma a legtöbb kábelszolgáltató cég a havi előfizetési díja részeként egyfajta DVR-t biztosít, így az Egyesült Államokban az otthonokban is megtalálható.
2001: Toshiba, Hitachi Plasma Televisions
Bár az 1990-es évek végén a CES-en szóba került a nagyfelbontású, síkképernyős televíziókról szóló szó, a Toshiba és a Hitachi plazmatelevízióinak 2001-es bemutatásával ez kézzelfoghatóvá vált. Lenyűgöző, 1366 x 768-as felbontásukkal büszkélkedhettek az első olyan lapos képernyős tévék, amelyek könnyen elérhetőek voltak a fogyasztók számára.
Ez az innováció a televíziók két trendjének kezdetét jelentette; a lapos panelek térnyerése és a HDTV megjelenése. A mai televíziók 3 480 x 2 160 felbontásúak, és fejlett LED- vagy OLED technológiát használnak, de az alapvető megjelenés és érzet nem változott jelentősen.
A plazmatechnológia végül kiment a divatból. A plazmatelevíziók nehezebbek voltak és több energiát fogyasztottak, mint az őket követő LED és OLED tévék. A kiskereskedők 2014-ben adták el az utolsó plazmatelevíziókat.
2011: A HTC Thunderbolt és a Verizon 4G LTE bevezetése
A jelentősebb okostelefon-bejelentések ritkán történnek a CES-en, de a HTC Thunderboltja kivétel volt. Ez volt az első Verizon okostelefon, amely 4G LTE vezeték nélküli technológiát tartalmazott, ami óriási előrelépés a 3G technológiához képest. A legtöbb amerikai fogyasztó számára ez volt az első lehetőség, hogy kipróbálja a 4G-t.
A HTC Thunderbolt mobil adatátviteli sebessége minden versenytársat magával ragadott, beleértve az iPhone-t is. Egy modern 4G telefon másodpercenként több száz megabájt adatátvitelt képes fenntartani. Összehasonlításképpen egy 3,5 G-s telefon körülbelül 15 megabájt/másodperc csúcsot tud kezelni. Ez óriási különbség, amelyet az emberek gyorsan észrevehetnek.
Sajnos a HTC Thunderboltnak számos problémája volt, beleértve a gyenge akkumulátor-élettartamot és a túlmelegedést. A röviddel azután induló alternatívák ellopták a mennydörgést, és a telefont az okostelefon-ipar minden idők legnagyobb bukásának tartják.
