A legfontosabb elvitelek
- A tárolási technológia legújabb innovációi sokkal nagyobb merevlemezekhez vezethetnek.
- A grafén anyag a sűrűbb tárolómeghajtók építésének új megközelítésének része.
- A DNS egy másik lehetséges módszer a merevlemezek számának növelésére, amely szintén hosszú ideig tart.
Készüljön fel a sokkal nagyobb merevlemezekre.
A grafén anyaga a jelenlegi módszerekhez képest sokkal több adat tárolására használható a merevlemez-meghajtókba – állapították meg a Cambridge-i Egyetem kutatói egy friss tanulmányukban. Ez egyike a számos új technológia közül, amelyek lehetővé tehetik, hogy több adatot töltsenek a merevlemez-meghajtókba, ahogy a tárolás iránti kereslet nő.
"Az új alkalmazások egyaránt táplálják és hatalmas adatkészleteket igényelnek" - mondta John Morris, a merevlemez-gyártó Seagate Technology technológiai igazgatója egy e-mailes interjúban. "Ezért a merevlemezek egyre tágasabbak. Bármit is küld a felhőbe – képeit, videóit, személyes és üzleti dokumentumait – az egyre nagyobb kapacitású merevlemezeken van."
Tegyünk többet kevesebbbe
A merevlemez-meghajtók (HDD) először az 1950-es években jelentek meg, de tárolóeszközként való felhasználásuk a személyi számítógépekben csak az 1980-as évek közepétől terjedt el. A tárolt bájtok számát tekintve egyre kisebb méretűek és sűrűbbek lettek. Míg a szilárdtestalapú meghajtók népszerűek a mobileszközök körében, a merevlemezeket továbbra is fájlok tárolására használják asztali számítógépeken, főként azért, mert viszonylag olcsó előállításuk és beszerzésük.
A merevlemezek két fő összetevőt tartalmaznak: tányérokat és egy fejet. Az adatokat egy mágneses fej segítségével írják a tányérokra, amelyek pörgés közben száguldanak felettük. A fej és a tányér közötti távolság folyamatosan csökken a nagyobb sűrűség érdekében.
Ez tovább fogja lendíteni az új, nagy felületsűrűségű merevlemez-meghajtók fejlesztését.
Jelenleg a tányérok mechanikai sérülésektől és korróziótól való védelmére használt szénalapú fedőrétegek (COC)-rétegek foglalják el ennek a térköznek a jelentős részét. A HDD-k adatsűrűsége 1990 óta megnégyszereződött, a COC vastagsága pedig 12,5 nm-ről körülbelül 3 nm-re csökkent, ami négyzethüvelykenként egy terabájtnak felel meg. A kutatók azt mondják, hogy a grafén, amely egy kétdimenziós méhsejt-rácsban elhelyezkedő atomok egyetlen rétege, lehetővé teszi a sűrűség növelését.
A cambridge-i kutatók a kereskedelmi COC-ket egy-négy grafénrétegre cserélték, és tesztelték a súrlódást, kopást, korróziót, hőstabilitást és kenőanyag-kompatibilitást. A felülmúlhatatlan vékonyságán túl a grafén teljesíti a HDD fedőbevonat ideális tulajdonságait a korrózióvédelem, az alacsony súrlódás, a kopásállóság, a keménység, a kenőanyag-kompatibilitás és a felületi simaság terén.
A grafén kétszeresére csökkenti a súrlódást, és jobb korróziót és kopást biztosít, mint a legmodernebb megoldások – állítják a kutatók. Egyetlen grafénréteg 2,5-szeresére csökkenti a korróziót.
A cambridge-i tudósok grafént vittek át vas-platinából készült merevlemezekre mágneses rögzítési rétegként, és tesztelték a hővel segített mágneses rögzítést (HAMR). Ez az új technológia lehetővé teszi a tárolási sűrűség növelését azáltal, hogy a rögzítési réteget magas hőmérsékletre melegíti.
A jelenlegi COC-k nem működnek ilyen magas hőmérsékleten, de a grafén igen. A grafén a HAMR-rel kombinálva felülmúlhatja a jelenlegi HDD-ket, és soha nem látott adatsűrűséget biztosít, amely meghaladja a 10 terabájt/négyzethüvelyk értéket – állítják a kutatók.
"Nagyon fontos eredmény annak bizonyítása, hogy a grafén védőbevonatként szolgálhat a hagyományos merevlemez-meghajtókhoz, és képes ellenállni a HAMR-viszonyoknak" - mondta Anna Ott, a Cambridge Graphene Centre munkatársa, az egyik társszerző. ennek a tanulmánynak a részét – áll egy sajtóközleményben. "Ez tovább fogja lendíteni az új, nagy felületi sűrűségű merevlemez-meghajtók fejlesztését."
DNS tároláshoz?
A Graphene nem az egyetlen játék a városban, ha adattárolási újításokról van szó. A tudósok azt vizsgálják, hogy a DNS-t fel lehetne használni olyan információk tárolására, mint például filmek és zene.
A DNS-tárolási technológia már létezik, de soha nem alakították át értékes termékké a fogyasztók számára. Ez változhat a Los Alamos National Laboratory kutatóinak köszönhetően, akik nemrégiben kifejlesztették az Adaptive DNA Storage Codex (ADS Codex) szoftvert, amely az adatfájlokat a nullák és egyesek bináris nyelvéből fordítja le a kódbiológia által megértett nyelvre.
"A DNS-tárolás megzavarhatja az archív tárolásról alkotott elképzeléseinket, mivel az adatok megőrzése olyan hosszú, és az adatsűrűség olyan magas" - mondta Bradley Settlemyer, a Los Alamos kutatója egy sajtóközleményben. "Az egész YouTube-ot a hűtőszekrényedben tárolhatod, nem pedig több hektárnyi adatközpontban."
