Minden grafika egy vagy több grafikai tervezési elemből áll. Ezek olyan összetevők, mint a szín, a típus és a képek, szemben az olyan tervezési elvekkel, mint az egyensúly, a fókuszpont és a fehérterület-használat. Nem minden darab tartalmaz minden elemet; például a vonalak és a formák egyensúlyt biztosíthatnak fénykép nélkül.
Alakzatok
Az ősi piktogramoktól a modern logókig a formák jelentik a tervezés gyökerét. Lehetnek geometriaiak (négyzetek, háromszögek, körök) vagy szervesek és szabad formájúak (bármilyen t minden). Lehetnek lágy ívei, éles szögei és bármi, ami a kettő között van.
A formák a grafikai tervezés igáslovai, lehetővé téve, hogy:
- Elrendezések létrehozása.
- Minták létrehozása.
- Egy oldal egyes részei kiemelése.
- Határozza meg a határokat az oldal egyes részeinek összekapcsolásával vagy elválasztásával.
- Hozzon létre mozgást és áramlást, és irányítsa a tekintetet egyik elemről a másikra.
- Együttműködéssel további elemeket hozhat létre – például alakzatot hozhat létre az oldalon lévő szövegből.
A grafikus szoftverekkel, mint például az Adobe Illustrator, a Photoshop és az ingyenes GIMP, az alakzatok létrehozása és manipulálása minden eddiginél egyszerűbb.
Lines
A vonalak felosztják a teret, irányítják a szemet, és formákat hoznak létre. A legalapvetőbb szinten az elrendezések egyenes vonalai elválasztják a tartalmat, például a magazinokban és újságokban, valamint a webhelyeken. A tervezők természetesen sokkal tovább mehetnek a meghatározó elemként, illetve az illusztrációk és grafikák alapjául szolgáló íves, pontozott és cikk-cakk vonalakkal. A grafikus szakemberek gyakran kombinálják a vonalakat a típussal.
Elterjedt technika az, hogy egy hallgatólagos vonalat használnak, hogy más elemeket az út mentén vezetnek, például gépelnek egy görbére.
Szín
A szín mély érzelmeket vált ki, és a tervező bármilyen más elemet alkalmazhat. A színek felhasználása szinte végtelen; a szín például kiemelheti a képet, segíthet az információ közvetítésében, kiemelheti a pontot, fokozhatja a jelentést, és jelezheti a hivatkozás szövegét a webhelyen.
A színelmélet részben a színkörön múlik, amit mindannyian láttunk az iskolában az elsődleges vörös, sárga és kék színekkel és ezek egymáshoz való viszonyával. A színek használata azonban nem csak keverést igényel; A színtulajdonságok, például a színárnyalat, az árnyalat, a tónus, az árnyalat, a telítettség és az érték különböző színmodellekben kombinálódnak – például a CMYK-ban (ezt kivonó modellnek hívják) és az RGB-ben, egy additív modellben.
Típus
A grafikai tervezésben nem az a cél, hogy egyszerűen elhelyezzünk szöveget egy oldalon, hanem az, hogy megértsük és hatékonyan felhasználjuk a darab céljainak előmozdítása érdekében. A betűtípusok (betűtípusok), a méret, az igazítás, a színek és a térközök mind szerepet játszanak. A betűtípusokat általában típuscsaládokra bontják, mint például a Times és a Helvetica.
A tervezők a típusokat is használják formák és képek létrehozására, hangulat közvetítésére (meleg, hideg, vidám, szomorú) és stílus (modern, klasszikus, nőies, férfias) megidézésére – és ez csak kezdetnek.
A típus megértése önmagában egy teljes művészet; sőt, egyes tervezők kizárólag a betűtípus-tervezésnek szentelik magukat. Ehhez szakértelemre van szükség az olyan típuskifejezések terén, mint a bevágás (a betűk közötti szóköz), a vezetés (a sorok közötti szóköz) és a követés (a szövegek közötti teljes térköz az oldalon). Ezenkívül a típusnak megvan a maga anatómiája, amelyet a tervezőknek meg kell érteniük ahhoz, hogy hatékonyan tervezhessenek betűtípusokkal.
Művészet, Illusztráció és Fényképészet
Egy erőteljes kép létrehozhat vagy megtörhet egy designt. A fényképek, illusztrációk és műalkotások történeteket mesélnek el, támogatják az ötleteket, érzelmeket váltanak ki, és megragadják a közönség figyelmét. A fotók gyakran nagy szerepet játszanak a márkaépítésben, ezért a kiválasztásuk fontos.
Egyes grafikusok maguk készítik ezt a munkát. Egy tervező megbízhat egy művészt vagy fotóst, vagy vásárolhat fényképeket a sok fotóház egyikétől.
Texture
A textúra lehet tapintható (a terv tényleges felülete) vagy vizuális. Az első esetben a néző fizikailag érzi a textúrát, ami eltér a többi tervezési elemtől. Ezt a textúrát a papír és a csomagolástervezésben használt anyagok alkotják. A második esetben a stílus textúrát jelent. A gazdag, réteges grafikák olyan vizuális textúrát hozhatnak létre, amely tükrözi a tényleges textúrát, vagy megteremti annak általános benyomását.
A textúra a terv bármely más elemére alkalmazható. A szöveget háromdimenziósnak, virágosnak, süllyesztettnek vagy szaggatottnak teheti. A textúra olyan simává teheti a fényképet, mint az üveg, vagy kiugrik, mint egy hegylánc. Valójában a textúra minden grafikai terv része, mert mindennek van felülete, akár fizikai, akár érzékelt.
A képzett tervező ezeket az elemeket olyan módon kombinálja, hogy azok kontrasztot és egymást kiegészítve segítsenek a darabnak elérni a végső célt: üzenetet küldeni, érzelmet kelteni és/vagy cselekvésre késztetni.
