Az autókódolvasó az egyik legegyszerűbb autódiagnosztikai eszköz. Úgy tervezték, hogy kapcsolódjanak egy autó számítógépéhez, és olyan hibakódokat jelentsenek, amelyek kiválthatják a motor lámpáit és egyéb problémákat.
Hogyan működik az autós kódolvasó?
Az OBD-I és OBD-II kódolvasó rendszerek lényegében ugyanúgy működnek, mivel számos érzékelő be- és kimenetet figyelnek. Ha a rendszer azt állapítja meg, hogy valami nem felel meg a specifikációnak, beállít egy „hibakódot”, amelyet a diagnosztikai eljárások során használhat fel. Minden kód egy adott hibának felel meg. Különféle kódok is léteznek (pl.e. kemény, lágy), amelyek folyamatos és időszakos problémákat is jelentenek.
Az OBD-II autós kódolvasók általában olcsók, de egyes alkatrészüzletek és üzletek ingyen olvashatják a kódokat.
Hibakód beállításakor egy speciális jelzőfény világít a műszerfalon. Ez a hibajelző lámpa (MIL), amelyet motorellenőrző lámpának is neveznek. Ez lényegében azt jelenti, hogy csatlakoztathat egy autókód olvasót, hogy megnézze, mi a probléma. Természetesen egyes kódok nem váltják ki a check engine jelzőfényt.
Minden OBD-rendszer rendelkezik valamilyen típusú csatlakozóval, amely kódok lekérésére használható. Az OBD-I rendszerekben néha lehetséges ez a csatlakozó a kódok ellenőrzésére autós kódolvasó nélkül. Például áthidalható a GM ALDL csatlakozója, majd megvizsgálhatja a villogó ellenőrző motor jelzőfényét, hogy megállapítsa, mely kódok vannak beállítva. Hasonló módon az OBD-I Chrysler járművekből is kiolvashatók a kódok az indítókulcs meghatározott minta szerinti be- és kikapcsolásával.
Más OBD-I rendszerekben és minden OBD-II rendszerben a hibakódokat úgy olvassák ki, hogy egy autós kódolvasót csatlakoztatnak az OBD csatlakozóhoz. Ez lehetővé teszi a kódolvasó számára, hogy csatlakozzon az autó számítógépéhez, lehívja a kódokat, és néha néhány egyéb alapvető funkciót is végrehajtson.
Az autós kódolvasó használata
Az autós kódolvasó használatához csatlakoztatnia kell egy OBD rendszerhez. Minden OBD-I rendszernek saját csatlakozója van, amely számos különböző helyen elhelyezhető. Ezek a csatlakozók gyakran a motorháztető alatt, a biztosítékdoboz közelében találhatók, de a műszerfal alatt is megtalálhatók.
Az 1996 után gyártott járművekben az OBD-II csatlakozó jellemzően a műszerfal alatt, a kormányoszlop közelében található. Ritkább esetekben a műszerfalban lévő panel mögött, vagy akár a hamutartó vagy más rekesz mögött is elhelyezhető.
Íme az autós kódolvasó használatának alapvető lépései:
- Keresse meg az OBD-portot.
- Helyezze be a kódolvasó OBD-csatlakozóját az OBD-portba.
- Kapcsolja be a kódolvasót, ha az egység nem kapcsol be automatikusan.
- Fordítsa el a jármű gyújtáskapcsolóját tartozék helyzetbe.
- Kövesse a képernyőn megjelenő utasításokat a kódolvasón.
Az adott eljárás kódolvasónként eltérő lehet. Sok ilyen eszköz nagyon egyszerű, úgy tervezték, hogy azonnal bekapcsoljanak, amint áramot kapnak az OBD-portról. Másoknál speciális eljárásokat kell követnie, ebben az esetben fontos, hogy olvassa el a használati útmutatót.
Mire képes egy autós kódolvasó?
Az OBD aljzat megtalálása és csatlakoztatása után az autós kódolvasó csatlakozik az autó számítógépéhez. Az egyszerű kódolvasók OBD-II csatlakozáson keresztül képesek áramot venni, ami azt jelenti, hogy az olvasó csatlakoztatása is bekapcsolhatja.
Ezen a ponton általában a következőkre lesz képes:
- Kódok olvasása és törlése.
- Az alapvető paraméterazonosítók megtekintése.
- Ellenőrizze és esetleg állítsa vissza a készenléti monitorokat.
A konkrét opciók autók kódolvasóról a másikra változnak, de a minimumra képesnek kell lennie a kódok olvasására és törlésére. Természetesen célszerű elkerülni a kódok törlését addig, amíg fel nem írta őket, ekkor megkeresheti őket a hibakód táblázatban.
Ha kódolvasót használ a hibakódok törlésére, akkor a készenléti monitorokat is alaphelyzetbe állítja. A legtöbb károsanyag-kibocsátást és szmogtesztelő létesítmény megnézi a készenléti monitorokat, és nem engedi át az autót, ha visszaállítják őket. Ha a javítás befejezése után törli a kódokat, fontos, hogy a járművet városi és országúti vezetést is vegyesen tesztvezetésre vigye, hogy a készenléti monitorok futhassanak.
Az autó kódolvasójának korlátozásai
Bár az autós kódolvasók kiválóan alkalmasak arra, hogy kiindulási pontot biztosítsanak a diagnosztikai eljáráshoz, egyetlen hibakódnak számos különböző oka lehet. Ezért a kódolvasók kevésbé hasznosak, mint a leolvasó eszközök.
Amikor egy professzionális diagnosztikai technikus kódolvasót használ, gyakran rendelkezik előzetes tapasztalattal az ilyen típusú kódokkal kapcsolatban, így fogalmat ad arról, hogy mely összetevőket kell tesztelni. Sok szakember rendelkezik sokkal drágább és bonyolultabb leolvasó eszközökkel is, amelyek hatalmas tudásbázissal és diagnosztikai utasításokkal rendelkeznek.
Ha nem fér hozzá ilyen eszközhöz, megtekintheti az alapvető hibakódokat és a hibaelhárítási információkat online. Például, ha az autójában van egy oxigénérzékelő hibakód, akkor érdemes megkeresnie az oxigénérzékelő tesztelési eljárásait járműve márkájához és modelljéhez.
ELM327 vs. Autókód olvasók
Az ELM327 leolvasó eszközök megfizethető alternatívát jelentenek az alapvető autókódolvasók helyett. Ezek az eszközök ELM327 technológiát használnak a jármű OBD-II rendszerével való interfészhez, de nincs beépített szoftverük vagy kijelzőjük.
Ehelyett az ELM327 leolvasó eszközöket úgy tervezték, hogy interfészt biztosítsanak egy táblagép, okostelefon vagy laptop és az autó számítógépe között. Egyes mobilalkalmazások lehetővé teszik az ELM327 leolvasó eszköz és a telefon használatát csupasz kódolvasóként, a fejlettebb szoftverek pedig gyakran hatékonyabb interfészt és diagnosztikai információkat biztosítanak.
