A számítógépes hálózatokban a SAN kifejezés leggyakrabban a tárolóterületi hálózatokra vonatkozik, de utalhat a rendszerterületi hálózatokra is.
A tárolóhálózat a helyi hálózat (LAN) egy olyan típusa, amely nagy adatátvitelt és digitális információk tömeges tárolását kezeli. A SAN általában támogatja az adattárolást, visszakeresést és replikációt az üzleti hálózatokon csúcskategóriás szerverek, több lemeztömb és összekapcsolási technológia használatával.
Tárolóhálózatok kontra kliens-szerver hálózatok
A tárolóhálózatok munkaterhelésük speciális jellege miatt másképpen működnek, mint a hagyományos kliens-szerver hálózatok. Például az otthoni hálózatokon általában a felhasználók böngésznek az interneten, ami viszonylag kis mennyiségű adatot tartalmaz változó időpontokban. Néhány kérést újra elküldhetnek, ha elvesznek.
A tárolóhálózatok ehhez képest nagy mennyiségű adatot kezelnek tömeges kérések formájában, és nem engedhetik meg maguknak az adatok elvesztését. A rendszerhálózat nagy teljesítményű számítógépek fürtje. Alkalmas olyan elosztott feldolgozó alkalmazásokhoz, amelyek gyors helyi hálózati teljesítményt igényelnek, hogy támogassa a koordinált számítást és a külső felhasználók számára történő kimenetet.
Fibre Channel vs. iSCSI
A tárolóhálózatok két meghatározó kommunikációs technológiája – a Fibre Channel és az Internet Small Computer Systems Interface (iSCSI) – egyaránt megjelent a SAN-okban, és évek óta versenyeznek egymással.
A Fibre Channel (FC) az 1990-es évek közepén a SAN-hálózatok vezető választásává vált. A hagyományos Fibre Channel hálózatok speciális célú hardvert, úgynevezett Fibre Channel switcheket tartalmaznak, amelyek összekötik a tárolót a SAN-nal. Fibre Channel HBA-k (gazdabusz-adapterek) csatlakoztatják ezeket a kapcsolókat a kiszolgáló számítógépekhez. Az FC-kapcsolatok 1 Gbps és 16 Gbps közötti adatátviteli sebességet biztosítanak.
Az iSCSI a Fibre Channel olcsóbb, alacsonyabb teljesítményű alternatívája, és a 2000-es évek közepén kezdett egyre népszerűbb lenni. Az iSCSI Ethernet-kapcsolókkal és fizikai kapcsolatokkal működik a speciális, a tárolási munkaterhelésekhez épített hardver helyett. 10 Gbps vagy nagyobb adatátviteli sebességet biztosít.
iSCSI különösen vonzó azoknak a kisebb vállalkozásoknak, amelyek általában nem rendelkeznek elkötelezett személyzettel a Fibre Channel technológia adminisztrálására. Előfordulhat, hogy a Fibre Channelben már tapaszt alt szervezetek nem vezetik be az iSCSI-t a környezetükbe. Az FC egy alternatív formája, a Fibre Channel over Ethernet (FCoE) laz FC-megoldások költségeit csökkenti azáltal, hogy nincs szükség HBA-hardver vásárlására. Nem minden Ethernet switch támogatja azonban az FCoE-t.
Bottom Line
A tárolóterületi hálózati berendezések jól ismert gyártói közé tartozik az EMC, a HP, az IBM és a Brocade. Az FC-kapcsolók és HBA-k mellett a szállítók tárolóhelyeket és rack-házakat árulnak a fizikai lemezes adathordozókhoz. A SAN-berendezések ára néhány száztól több ezer dollárig terjed.
SAN kontra NAS
SAN technológia hasonló, de különbözik a hálózathoz csatolt tárolási (NAS) technológiától. Míg a SAN-ok hagyományosan alacsony szintű hálózati protokollokat használnak a lemezblokkok átvitelére, a NAS-eszközök jellemzően TCP/IP-n keresztül működnek, és könnyen integrálhatók az otthoni számítógépes hálózatokba.
