Sokan valószínűleg nem tudják, mi az a túlhajtás, de valószínűleg hallották már ezt a kifejezést. Tudja meg, mi az, és hogy érdemes-e kipróbálnia számítógépén.
Mi az a túlhajtás?
A legegyszerűbben fogalmazva, a túlhajtás azt jelenti, hogy egy számítógép-alkatrészt, például egy processzort vesz fel, és a gyártó által megadottnál magasabb specifikáción fut. Más szavakkal, a számítógépet erősebben és gyorsabban futtathatja, mint ahogy azt tervezték, ha túlhajtja.
Az olyan vállalatok, mint az Intel és az AMD, minden általuk gyártott alkatrészt meghatározott sebességre értékelnek. Mindegyikük képességeit tesztelik, és az adott sebességre tanúsítják. A vállalatok a legtöbb alkatrészt alulértékelik a nagyobb megbízhatóság érdekében. Egy alkatrész túlhúzása kihasználja a maradék potenciálját.
Miért kell túlhúzni a számítógépet?
A túlhajtás elsődleges előnye a számítógép teljesítményének növekedése a költségek növekedése nélkül. A legtöbb olyan személy, aki túlhajtja rendszerét, vagy megpróbálja a lehető leggyorsabb asztali rendszert létrehozni, vagy korlátozott költségvetéssel bővíteni szeretné számítógépének teljesítményét. Egyes esetekben a felhasználók akár 25 százalékkal is növelhetik rendszerük teljesítményét. Például egy személy vásárolhat valami olyasmit, mint egy AMD 2500+, és gondos túlhajtással olyan processzort kaphat, amely az AMD 3000+ processzorral egyenértékű feldolgozási teljesítménnyel működik, de jelentősen alacsonyabb költséggel.
A játékosok gyakran szeretik túlhajtani számítógépüket. Ha ez érdekli, olvassa el a GPU túlhajtása az Epic Gaminghez című részt.
A számítógépes rendszerek túlhajtásának vannak hátrányai. A számítógép-alkatrészek túlhajtásának legnagyobb hátránya az, hogy érvényteleníti a gyártó által biztosított garanciát, mert az nem a névleges specifikáción belül fut. A túlhajtott alkatrészek korlátaikra szorítása általában csökkenti a működési élettartamot, vagy ami még rosszabb, ha nem megfelelően végzik el, katasztrofális károkat okozhat. Emiatt az interneten található összes túlhúzási útmutatón fel van tüntetve egy felelősségkizárás, amely figyelmezteti az érintetteket ezekre a tényekre, mielőtt elmondaná a túlhajtás lépéseit.
Buszsebesség és szorzók
Minden CPU processzor sebessége két különböző tényezőn alapul: a buszsebességen és a szorzón.
A buszsebesség az a mag órajel-ciklusa, amelyet a processzor olyan elemekkel kommunikál, mint a memória és a lapkakészlet. Általában a MHz-es besorolási skálán osztályozzák, ami a másodpercenkénti ciklusok számára utal. A probléma az, hogy a busz kifejezést gyakran használják a számítógép különböző aspektusaira, és valószínűleg alacsonyabb lesz, mint amit a felhasználó vár.
Például egy AMD XP 3200+ processzor 400 MHz-es DDR-memóriát használ, de a processzor 200 MHz-es előlapi buszt használ, amelynek órajele megkétszerezve 400 MHz-es DDR-memóriát használ. Hasonlóképpen, egy Pentium 4 C processzornak van egy 800 MHz-es előlapi busza, de ez valójában egy négyszivattyús 200 MHz-es busz.
A szorzó a feldolgozási ciklusok tényleges száma, amelyet a CPU a busz sebességének egyetlen órajelében fut. Tehát egy Pentium 4 2,4 GHz-es "B" processzor a következőkön alapul:
133 MHz x 18 szorzó=2394 MHz vagy 2,4 GHz
A processzor túlhajtásakor ez a két tényező befolyásolhatja a teljesítményt. A buszsebesség növelésének lesz a legnagyobb hatása, mivel ez növeli az olyan tényezőket, mint a memória sebessége (ha a memória szinkronban fut), valamint a processzor sebessége. A szorzó kisebb hatással van, mint a buszsebesség, de nehezebb lehet beállítani.
Íme egy példa három AMD processzorra:
| CPU-modell | Szorzó | Buszsebesség | CPU órajel |
|---|---|---|---|
| Athlon XP 2500+ | 11x | 166 MHz | 1,83 GHz |
| Athlon XP 2800+ | 12,5x | 166 MHz | 2,08 GHz |
| Athlon XP 3000+ | 13x | 166 MHz | 2,17 GHz |
| Athlon XP 3200+ | 11x | 200 MHz | 2,20 GHz |
Íme két példa az XP2500+ processzor túlhúzására, hogy megnézze, mekkora lenne a névleges órajel a buszsebesség vagy a szorzó megváltoztatásával:
| CPU-modell | Overclock Factor | Szorzó | Buszsebesség | CPU órajel |
|---|---|---|---|---|
| Athlon XP 2500+ | Busznövelés | 11x | (166 + 34) MHz | 2,20 GHz |
| Athlon XP 2500 + | Szorzónövekedés | (11+2)x | 166 MHz | 2,17 GHz |
Mivel a túlhúzás problémát jelentett néhány gátlástalan kereskedő részéről, akik túlhúzták az alacsonyabb besorolású processzorokat, és magasabb árú processzorokként adták el azokat, a gyártók hardveres zárolást kezdtek bevezetni, hogy megnehezítsék a túlhajtást. A leggyakoribb módszer az órazár. A gyártók úgy módosítják a nyomkövetéseket a chipeken, hogy csak egy adott szorzón fussanak. A felhasználó a processzor módosításával legyőzheti ezt a védelmet, de ez sokkal nehezebb.
A feszültség kezelése
Minden számítógép-alkatrésznek meghatározott feszültsége van a működéséhez. A túlhúzási folyamat során az elektromos jel romolhat, amikor áthalad az áramkörön. Ha a degradáció elégséges, az a rendszer instabillá válását okozhatja. A busz vagy a szorzó sebességének túlhajtásakor a jelek nagyobb valószínűséggel kapnak interferenciát. Ennek leküzdésére növelheti a CPU mag, a memória vagy az AGP-busz feszültségét.
Korlátai vannak annak, hogy egy felhasználó mennyivel többet alkalmazhat a processzoron. Ha túl sokat alkalmaz, tönkreteheti az áramköröket. Ez általában nem probléma, mert a legtöbb alaplap korlátozza a beállítást. A gyakoribb probléma a túlmelegedés. Minél többet szállít, annál nagyobb a processzor hőteljesítménye.
A hőség kezelése
A számítógépes rendszer túlhajtásának legnagyobb akadálya a túlmelegedés. A mai nagy sebességű számítógépes rendszerek már most is nagy mennyiségű hőt termelnek. A számítógépes rendszer túlhajtása súlyosbítja ezeket a problémákat. Ennek eredményeként mindenkinek, aki számítógépes rendszerének túlhajtását tervezi, meg kell értenie a nagy teljesítményű hűtési megoldásokkal szemben támasztott követelményeket.
A számítógépes rendszerek hűtésének legáltalánosabb módja a szabványos léghűtés: CPU hűtőbordák és ventilátorok, hőelosztók a memórián, ventilátorok videokártyákon és házventilátorok. A megfelelő légáramlás és a megfelelő vezető fémek létfontosságúak a léghűtés teljesítményéhez. A nagy réz hűtőbordák általában jobban teljesítenek, és a ventilátorok, amelyek levegőt szívnak a rendszerbe, szintén hozzájárulnak a hűtés javításához.
A léghűtés mellett van folyadékhűtés és fázisváltós hűtés is. Ezek a rendszerek sokkal összetettebbek és drágábbak, mint a hagyományos PC-hűtési megoldások, de nagyobb teljesítményt nyújtanak hőelvezetésben és általában alacsonyabb zajszintet. A jól felépített rendszerek lehetővé teszik a túlhúzó számára, hogy a hardver teljesítményét a korlátok közé szorítsa, de a költség drágább lehet, mint a processzor költsége. A másik hátrány a rendszeren átfolyó folyadékok, amelyek elektromos rövidzárlatot okozhatnak, ami károsíthatja vagy tönkreteheti a berendezést.
Az összetevők szempontjai
Számos tényező befolyásolja, hogy egy számítógépes rendszer túlhúzható-e. Az első és legfontosabb az alaplap és a lapkakészlet, amelynek BIOS-a van, amely lehetővé teszi a felhasználó számára a beállítások módosítását. E képesség nélkül nem lehetséges a buszsebesség vagy a szorzók megváltoztatása a teljesítmény növelése érdekében. A nagy gyártók legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható számítógépes rendszere nem rendelkezik ezzel a képességgel. A túlhajtás iránt érdeklődők általában alkatrészeket vásárolnak és számítógépeket építenek.
Az alaplap CPU-beállítások beállításán túlmenően más alkatrészeknek is képesnek kell lenniük a megnövekedett sebesség kezelésére. Vásároljon besorolt vagy nagyobb sebességre tesztelt memóriát a legjobb memóriateljesítmény megőrzése érdekében. Például egy Athlon XP 2500+ előlapi busz 166 MHz-ről 200 MHz-re történő túlhajtásához a rendszernek PC3200 vagy DDR400 besorolású memóriával kell rendelkeznie.
Az elülső busz sebessége a számítógépes rendszer többi interfészét is szabályozza. A lapkakészlet egy arányt használ az elülső busz sebességének csökkentésére, hogy megfeleljen az interfészeknek. A három elsődleges asztali interfész az AGP (66 MHz), PCI (33 MHz) és ISA (16 MHz). Az elülső busz beállításakor ezek a buszok is kifogynak a specifikációból, hacsak a lapkakészlet BIOS nem teszi lehetővé az arány lefelé állítását. Ne feledje, hogy a buszsebesség megváltoztatása befolyásolhatja a stabilitást a többi komponensen keresztül. Természetesen ezen buszrendszerek növelése is javíthatja a teljesítményüket, de csak akkor, ha az alkatrészek bírják a sebességet. A legtöbb bővítőkártya tűréshatára azonban nagyon korlátozott.
Ha még nem ismeri a túlhajtást, ne tolja el azonnal a dolgokat. A túlhajtás egy bonyolult folyamat, amely sok próbálkozással és hibával jár. A legjobb, ha alaposan teszteli a rendszert egy adózási alkalmazásban hosszabb ideig, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a rendszer stabil ezen a sebességen. Ezen a ponton tegyen egy kicsit hátrébb a dolgokat, hogy némi mozgásteret adjon a stabil rendszer kialakításához, amelynek kisebb az esélye az összetevők károsodására.
