Az olyan mobiljátékok, mint a Pokemon Go és az olyan eszközök, mint az Oculus Rift és a HTC Vive népszerűsége, a kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) általánossá vált. De mi a kevert valóság (MR), és miben különbözik a többi vizuális megjelenítési technológiától? A legjobb módszer a kiterjesztett valóság és a virtuális valóság keverékeként írható le.
Vegyes valóság kontra kiterjesztett valóság és virtuális valóság
Az AR, a VR és az MR sok szempontból hasonlóak, de mindegyiknek más tulajdonságai és felhasználási területei vannak.
- AR a digitális objektumokat a valós világra fedi. A technológia intelligens szemüvegben található, amely információkat, például időjárás-előrejelzést vagy navigációt fed le a kijelzőn. Az AR-tartalom általában nincs rögzítve a térben, és gyakran mozog, amikor a felhasználó megfordul.
- A VR headsetet használ, hogy a felhasználókat egy teljesen virtuális környezetbe merítse. A felhasználók általában kézi vezérlőket használnak a digitális objektumokkal való interakcióhoz. A világban lévő eszközök az űrben is lehorgonyozhatók, bár ez nem feltétlenül szükséges.
- Az MR headsetet használ a számítógép által generált eszközök valós környezetekre való ráfedésére. Ezek a virtuális tárgyak szintén a térben vannak rögzítve, így viselőjük több szögből is megtekintheti őket. Az eszközök úgy is kialakíthatók, hogy reagáljanak a felhasználó fizikai gesztusaira vagy egy hardvervezérlőre.
Mixed Reality Headsetek
Az MR fejhallgatók szabadon tartják viselőjének kezét a fizikai feladatok elvégzéséhez. És mivel a virtuális elemek a valós világban jelennek meg, a technológia jól illeszkedik a munkakörnyezetekhez. Például a javítási animációk ráhelyezhetők a tényleges gépekre, megmutatva a felhasználónak, hogyan kell az alkatrészeket csatlakoztatni.
Ezenkívül az MR jól működik szórakoztató célokra. A játékok beépíthetnek közeli tárgyakat, például asztalokat és egyéb felületeket, hogy valósághűbb játékmenetet hozzanak létre, mint ami az AR-nél lehetséges. Kiváló példa erre, ha lézerrel lövöldöznek a falakon át érkező idegenekre, vagy az asztalok alatt megbúvó virtuális állatokat keresnek.
Bár az MR technológia viszonylag új, számos gyártó fejleszti és bocsátja ki saját készülékeit.
A Magic Leap One egy fejhallgatót tartalmaz, amely egy könnyű számítógépes modullal párosítható. Digitális tárgyak vetülnek a headset lencséire, amelyekkel a viselő kézi vezérlők segítségével kommunikál.
A Magic Leap elsősorban az olyan szórakoztató élményekre összpontosít, mint a virtuális TV-képernyő nézése vagy a fizikai teret kihasználó játékok.
A Microsoft HoloLens egy kevert valóságú Windows headset, amely elsősorban ipari felhasználásra összpontosít. A Magic Leap One-hoz hasonlóan a digitális eszközöket egy átlátszó napellenzőre vetítik, ami a való világ virtuális objektumainak illúzióját keltheti. A viselők ezután különféle mozdulatokkal interakcióba léphetnek virtuális tárgyakkal és kijelzőkkel.
Mi következik a vegyes valósággal?
Míg az MR egy kialakulóban lévő technológia, a technológiai óriáscégektől, például a Qualcommtól, a Microsofttól és az Inteltől érkező jelek ígéretesek. Valamennyien jelentős összegeket fektetnek be az MR-technológiába, fejlesztik az alapul szolgáló rendszereket és programozási eszközöket, annak reményében, hogy teljes mértékben kiaknázzák a benne rejlő lehetőségeket. Az AR és a VR mellé helyezve pedig egyértelműnek tűnik, hogy az MR-nek jó esélye van arra, hogy a számítástechnika következő hullámának magja legyen.
