Lehet, hogy találkozott egy felsorolt termékleírással, vagy akár olvasott egy vitát a jel-zaj arányról. Gyakran SNR-nek vagy S/N-nek rövidítve ez a specifikáció rejtélyesnek tűnhet az átlagfogyasztó számára. Míg azonban a jel-zaj arány mögött meghúzódó matematika technikai jellegű, a koncepció nem az, és a jel-zaj érték befolyásolhatja a rendszer általános hangminőségét.
A jel-zaj arány magyarázata
A jel-zaj arány összehasonlítja a jelteljesítmény szintjét a zajteljesítmény szintjével. Leggyakrabban decibelben (dB) fejezik ki. A magasabb számok általában jobb specifikációt jelentenek, mivel több hasznos információ (a jel), mint a nem kívánt adat (zaj).
Például, ha egy audiokomponens 100 dB jel/zaj arányt ír fel, az azt jelenti, hogy az audiojel szintje 100 dB-lel magasabb, mint a zajszint. Ezért a 100 dB-es jel-zaj arány lényegesen jobb, mint a 70 dB vagy kevesebb.
Például, tegyük fel, hogy egy konyhában beszélget egy barátjával, akinek történetesen különösen hangos hűtőszekrénye van. Tegyük fel azt is, hogy a hűtőszekrény 50 dB zümmögést produkál – tekintse ezt a zajnak – mivel hűvösen tartja a tartalmát. Ha a barátod, akivel beszélsz, 30 dB-en suttog – tekintse ezt a jelnek – egyetlen szót sem fog hallani, mert a hűtőszekrény zúgása felülmúlja barátja beszédét.
Megkérheti barátját, hogy beszéljen hangosabban, de még 60 dB mellett is meg kell kérnie, hogy ismételje meg a dolgokat. A 90 dB-es beszéd inkább kiabálásnak tűnhet, de legalább a szavakat meghallják és megértik. Ez az ötlet a jel-zaj arány mögött.
Miért fontos a jel/zaj arány?
A jel-zaj arányra vonatkozó specifikációkat számos, hanggal foglalkozó termékben találhat, beleértve a hangszórókat, telefonokat (vezeték nélküli vagy egyéb), fejhallgatókat, mikrofonokat, erősítőket, vevőkészülékeket, lemezjátszókat, rádiókat, CD/DVD-t /médialejátszók, számítógépes hangkártyák, okostelefonok, táblagépek stb. Azonban nem minden gyártó teszi könnyen ismertté ezt az értéket.
A tényleges zajt gyakran fehér vagy elektronikus sziszegésként, statikusan vagy halk vagy vibráló zümmögésként jellemzik. Tekerje fel a hangszórók hangerejét, miközben semmi sem játszik le; ha sziszegést hall, az a zaj, amelyet gyakran "zajpadlónak" neveznek. Csakúgy, mint a hűtőszekrény a korábban leírt forgatókönyvben, ez a zajszint mindig ott van.
Amíg a bejövő jel erős és jóval a zajszint felett van, a hang minősége magasabb lesz, ami a tiszta és pontos hangzás érdekében előnyben részesített jel-zaj arány.
Mi a helyzet a hangerővel?
Ha a jel történetesen gyenge, akkor azt gondolhatja, hogy növelnie kell a hangerőt a kimenet fokozásához. Sajnos a hangerő fel- és leállítása hatással van a zajszintre és a jelre is. A zene felerősödhet, de a mögöttes zaj is. Csak a forrás jelerősségét kell növelnie a kívánt hatás eléréséhez. Egyes eszközök olyan hardver- vagy szoftverelemekkel rendelkeznek, amelyek célja a jel-zaj arány javítása.
Sajnos minden alkatrész, még a kábelek is, némi zajt adnak az audiojelhez. A legjobb alkatrészeket úgy tervezték, hogy a zajszintet a lehető legalacsonyabb szinten tartsák az arány maximalizálása érdekében. Az analóg eszközök, például az erősítők és lemezjátszók általában alacsonyabb jel-zaj aránnyal rendelkeznek, mint a digitális eszközök.
Egyéb szempontok
Mindenképpen érdemes kerülni a nagyon rossz jel-zaj aránnyal rendelkező termékeket. A jel-zaj arányt azonban nem szabad egyetlen specifikációként használni az alkatrészek hangminőségének mérésére. Figyelembe kell venni például a frekvenciaválaszt és a harmonikus torzítást is.
