Amikor új laptop mellett dönt, kritikus fontosságú a grafikus és kijelző képességeinek értékelése. Négy területet kell figyelembe venni: képernyőméret, felbontás, képernyőtípus és grafikus processzor. Az egyes területeket megvizsgáljuk, hogy segítsünk Önnek felmérni lehetőségeit és igényeit.
A legtöbb ember számára valószínűleg a képernyő mérete és felbontása számít a legfontosabbnak. A játékosok és azok, akiknek nagyfelbontású videóra vagy más, nagy grafikát igénylő képességekre van szükségük, többet fognak érdekelni a grafikus processzor.
Képernyőméret
A laptopok képernyőinek méretei különbözőek. A nagyobb képernyők könnyebben áttekinthető munkaterületet biztosítanak, és jól használhatók az asztali számítógépek cseréjeként. Az ultrahordozható készülékek általában kisebb képernyővel rendelkeznek, ami kisebb méretet és nagyobb hordozhatóságot tesz lehetővé. Szinte minden laptop széles képarányú képernyőt kínál, akár moziszerűbb megjelenítés érdekében, akár a képernyő méretének csökkentését a mélységméretben egy összességében kisebb mérethez.
Minden képernyőméret átlós méretben van megadva: a képernyő alsó sarka és a szemközti felső sarok közötti távolság. Általában ez a ténylegesen látható kijelzőterület. Ez a diagram a különböző típusú laptopok átlagos képernyőméreteit mutatja:
Laptop Style | Képernyőméret |
Ultrahordozható | 13,3" vagy kevesebb |
Vékony és könnyű | 14" - 16" |
Asztali csere | 17" - 19" |
Luggables | 20" és magasabb |
Felbontás
A képernyő felbontása a képernyőn megjelenő pixelek száma a képernyőn lefelé mutató számként. A laptopok kijelzői akkor néznek ki a legjobban, ha a grafikát ezzel a felbontással futtatják. Bár lehetséges alacsonyabb felbontással is futtatni, ez extrapolált megjelenítést eredményez. Az extrapolált megjelenítés csökkenti a kép tisztaságát, mivel a számítógép több képpontot használ annak megjelenítésére, hogyan jelenne meg egy képpont normál esetben.
A nagyobb felbontás nagyobb képrészletet és nagyobb munkaterületet tesz lehetővé a kijelzőn. A nagy felbontású kijelzők hátránya, hogy a betűtípusok általában kicsik és nehezen olvashatók betűméretezés nélkül. Ez hátrány lehet a gyengénlátók számára.
Bár az operációs rendszerben módosíthatja a betűméretet, ennek bizonyos programokban nemkívánatos következményei lehetnek. A Windows rendszerben ez a probléma különösen a legújabb, nagy felbontású kijelzők és asztali módú alkalmazások esetében jelentkezik.
Ez a diagram a felbontásokra utaló különféle videomozaikszókat mutatja:
Grafika típusa | Képernyőfelbontás |
WXGA | 1366x768 vagy 1280x800 |
SXGA | 1280x1024 |
SXGA+ | 1400x1050 |
WXGA+ | 1440x900 |
WSXGA+ | 1600x900 vagy 1680x1050 |
UXGA | 1600x1200 |
WUXGA | 1920x1080 vagy 1920x1200 |
WQHD | 2560x1440 |
WQXGA | 2560x1600 |
WQXGA+ | 2880x1800 |
WQSXGA+ | 3800x1800 |
UHD | 3840x2160 vagy 4096x2160 |
Képernyőtípus
A képernyő mérete és felbontása az elsődleges jellemzők, amelyeket a gyártók említenek. Ennek ellenére a képernyő típusa is különbséget tesz a teljesítményben. A képernyő típusa az LCD panelre és a képernyő bevonatára vonatkozik.
TN és IPS
Két alapvető technológiát használnak a laptopok LCD-paneljeiben: TN és IPS. A TN panelek a leggyakoribbak, mivel ezek a legolcsóbbak, és általában gyorsabb frissítési gyakoriságot kínálnak. A TN paneleknek van néhány hátránya, beleértve a szűk látószöget és a színeket. A TN panelek kevésbé általános színt biztosítanak, de ez általában csak a grafikusok számára számít.
A szín a színskálára utal, ami a képernyőn megjeleníthető színek száma.
Az IPS magasabb szín- és betekintési szöget kínál. Ezek a képernyők azonban általában többe kerülnek, lassabb a frissítési gyakoriságuk, és nem alkalmasak játékra vagy gyors videózásra.
IGZO
Az IGZO egy új kémiai összetétel a kijelzők építéséhez, amely felváltja a hagyományos szilícium-dioxid-hordozót. A technológia vékonyabb kijelzőpaneleket tesz lehetővé alacsonyabb energiafogyasztás mellett. Az IGZO végül nagy előnyt jelent majd a hordozható számítástechnika számára, különösen a nagyobb felbontású kijelzőkből adódó extra energiafogyasztás elleni küzdelemben.
OLED
Az OLED egy másik technológia, amely néhány laptopon megjelenik. Egy ideje csúcskategóriás mobileszközökhöz, például okostelefonokhoz használják. Az OLED és az LCD technológiák közötti elsődleges különbség az, hogy az OLED nem igényel háttérvilágítást. Ehelyett a képpontok fényt állítanak elő a kijelzőről, ami jobb kontrasztarányt és színt biztosít ezeknek a képernyőknek.
Érintőképernyők
Az érintőképernyők számos Windows-alapú laptop fő jellemzőjévé válnak. Ez a technológia az operációs rendszerben való navigáláshoz helyettesíti az érintőpadot. Az érintőképernyők általában növelik a laptopok költségeit, és több energiát fogyasztanak, ami azt jelenti, hogy ezeknek a laptopoknak kevesebb az akkumulátoros üzemideje, mint a nem érintőképernyős laptopoké.
Egyes érintőképernyős laptopok összecsukható vagy körbeforgatható kijelzővel rendelkeznek, így táblagépes élményt nyújtanak. Ezeket gyakran átalakítható vagy hibrid laptopoknak nevezik. Az Intel marketingje az ilyen gépeket 2 az 1-ben kivitelnek nevezi. Az ilyen típusú laptopok esetében az a fontos, hogy a képernyő méretétől függően táblagép módban használható legyen. Gyakran a legkisebb képernyők, például a 11 hüvelykes képernyők működnek a legjobban ezekhez a kialakításokhoz, de egyes cégek akár 15 hüvelykes méretig is kínálják őket, ami megnehezíti az eszköz tartását és használatát.
Bevonatok
A legtöbb fogyasztói laptop fényes bevonatot használ az LCD-paneleken, így több szín és fényerő jut a nézőhöz. Hátránya, hogy ezeket a képernyőket nehéz használni bizonyos típusú világításnál, például kültéri világításnál, anélkül, hogy nagy mennyiségű tükröződést okoznának. Ezek jól mutatnak otthoni környezetben, ahol könnyebben szabályozható a tükröződés. A legtöbb érintőképernyős kijelzőpanel fényes bevonatot használ.
Az edzett üvegbevonatok jobbak az ujjlenyomatok elleni küzdelemben, és könnyebben tisztíthatók.
Míg a legtöbb fogyasztói laptop fényes bevonattal rendelkezik, a vállalati típusú laptopok általában tükröződésgátló vagy matt bevonattal rendelkeznek. Ezek a bevonatok csökkentik a képernyőn visszaverődő külső fény mennyiségét, így ezek a laptopok jobbak az irodai világításhoz vagy a szabadban. Hátránya, hogy a kontraszt és a fényerő általában elnémul ezeken a kijelzőkön.
Grafikus processzor
Régebben a grafikus processzorok nem jelentettek nagy problémát a fogyasztói laptopok számára. A felhasználók többsége nem sokat csinált grafikusan, amihez 3D grafikára vagy gyorsított videóra volt szükség. Ez megváltozott, mivel egyre többen használják a laptopjukat elsődleges számítógépként.
Az integrált grafika legújabb fejlesztései kevésbé tették szükségessé a dedikált grafikus processzort, de ezek továbbra is hasznosak lehetnek. A dedikált grafikus processzor hasznos a 3D-s grafikákhoz (játékokhoz vagy multimédiához), vagy a nem játékhoz kapcsolódó alkalmazások, például a Photoshop gyorsításához. Az integrált grafika is jobb teljesítményt kínál, mint például az Intel HD Graphics, amely támogatja a Quick Sync Video funkciót a gyorsított médiakódolás érdekében.
A laptopokhoz dedikált grafikus processzorok két fő szállítója az AMD (korábban ATI) és az NVIDIA.
Ha játék laptopot szeretne vásárolni, annak legalább 1 GB dedikált grafikus memóriával kell rendelkeznie, de lehetőleg nagyobb.
Az AMD és az NVIDIA olyan technológiával rendelkezik, amely lehetővé teszi bizonyos grafikus processzorok páros futtatását a nagyobb teljesítmény érdekében. Az AMD technológiáját CrossFire-nek, az NVIDIA-ét pedig SLI-nek nevezik. Miközben a teljesítmény nő, az ilyen laptopok akkumulátorának élettartama csökken a többlet energiafogyasztás miatt.