A biometria olyan emberi tulajdonságokat hasznosít, amelyek személyenként egyediek, így saját énünk válik az azonosítás/hitelesítés eszközévé, ahelyett, hogy erős jelszót vagy hosszú PIN-kódot kellene megadnunk.
A mesterséges intelligencia közeledik a biometrikus adatokhoz, hogy nagyobb biztonságot nyújtson a számítógépekben és okostelefonokban.
Bottom Line
A biometria az ember egyedi fiziológiai vagy viselkedési jellemzőinek mérésére, elemzésére és/vagy rögzítésére tervezett tudományos és/vagy technológiai módszerek tanulmányozása és alkalmazása. Valójában sokan már most is használunk biometrikus adatokat ujjlenyomataink és arcunk formájában.
Hogyan használják a biometriát a mindennapi életben
Bár a biometrikus adatokat a különböző iparágak évtizedek óta használják, a modern technológia segítette a közvélemény figyelmét. Például a legtöbb legújabb okostelefon ujjlenyomat-leolvasóval és/vagy arcfelismeréssel rendelkezik az eszközök feloldásához.
Az úgynevezett token-alapú (pl. kulcsok, személyi igazolványok, jogosítványok) és tudásalapú (pl. PIN kódok, jelszavak) hozzáférés-szabályozási módszerekkel összehasonlítva a biometrikus tulajdonságokat sokkal nehezebb feltörni, ellopni vagy hamisítvány. Ez az egyik oka annak, hogy a biometrikus adatokat gyakran előnyben részesítik a magas szintű biztonságos belépéshez (pl. kormányzati/katonai épületek), az érzékeny adatokhoz/információkhoz való hozzáféréshez, valamint a csalások vagy lopások megelőzéséhez.
A biometrikus azonosítás/hitelesítés által használt jellemzők túlnyomórészt állandóak, ami kényelmet kínál – nem lehet egyszerűen elfelejteni vagy véletlenül otthon hagyni őket. Azonban a biometrikus adatok gyűjtése, tárolása és kezelése (különösen a fogyasztói technológiával kapcsolatban) gyakran aggályokat vet fel a személyes adatok védelmével, a biztonsággal és az identitásvédelemmel kapcsolatban.
Biometrikus szűrési jellemzők
Számos biometrikus jellemzőt használnak napjainkban, amelyek mindegyike különböző gyűjtési, mérési, értékelési és alkalmazási módokkal rendelkezik. A biometrikus adatokban használt fiziológiai jellemzők a test alakjához és/vagy összetételéhez kapcsolódnak. Néhány példa (de nem kizárólagosan):
- DNS
- Ujjlenyomatok/tenyérlenyomatok
- Iris/retina
- Arc
- Vénageometria
- Illat/szag
A biometrikus adatokban használt viselkedési jellemzők – amelyeket néha viselkedési mérőszámnak is neveznek – a cselekvés során feltárt egyedi mintákhoz kapcsolódnak. Néhány példa (de nem kizárólagosan):
- Hang
- Gait
- Aláírás
- Billentyűnyomás
- Szívverés
A karakterisztikákat bizonyos tényezők miatt választották ki, amelyek alkalmassá teszik őket biometrikus mérésekre és azonosításra/hitelesítésre. A hét tényező a következő:
- Univerzális – Mindenkinek rendelkeznie kell vele.
- Egyedi – Elegendő különbségnek kell lennie ahhoz, hogy megkülönböztessük az egyes személyeket egymástól.
- Állandóság – Az időbeli változással szembeni ellenállás (azaz hogyan állja meg az öregedést).
- Gyűjthetőség – A beszerzés és mérés egyszerűsége.
- Teljesítmény – Az illesztés sebessége és pontossága.
- Megkerülés – Milyen könnyen hamisítható vagy utánozható.
- Elfogadhatóság – Az emberek nyitottsága az adott biometrikus technológia/folyamat iránt (azaz a könnyebb és kevésbé invazív technikák, mint például az ujjlenyomat-szkennerek az okostelefonokban, általában szélesebb körben elfogadottak).
Ezek a tényezők azt is segítenek meghatározni, hogy az egyik biometrikus megoldás jobb-e alkalmazható egy adott helyzetben, mint egy másik. De figyelembe veszik a költségeket és a teljes behajtási folyamatot is. Például az ujjlenyomat- és arcszkennerek kicsik, olcsók, gyorsak és könnyen beépíthetők mobileszközökbe. Ez az oka annak, hogy az okostelefonok a testszag vagy a vénák geometriájának elemzésére szolgáló hardver helyett ezeket tartalmazzák!
Hogyan működik a biometria a társadalomban
A biometrikus azonosítás/hitelesítés a gyűjtési folyamattal kezdődik. Ehhez speciális biometrikus adatok rögzítésére tervezett érzékelőkre van szükség. Sok iPhone-tulajdonos ismerheti a Touch ID beállítását, amikor is újra és újra a Touch ID érzékelőre kell helyeznie az ujjait.
A begyűjtéshez használt berendezés/technológia pontossága és megbízhatósága hozzájárul a nagyobb teljesítmény és az alacsonyabb hibaarány fenntartásához a következő lépésekben (azaz az egyeztetésben). Alapvetően az új technológia/felfedezés jobb hardverrel javítja a folyamatot.
Egyes biometrikus érzékelők és/vagy adatgyűjtési eljárások gyakoribbak és elterjedtebbek a mindennapi életben, mint mások (még akkor is, ha nem kapcsolódnak azonosításhoz/hitelesítéshez). Fontolja meg:
- Bűnügyi tudomány: A bűnüldöző szervek rendszeresen gyűjtenek ujjlenyomatokat, DNS-mintákat (haj, vér, nyál stb.), videó megfigyelést (arc-/járásfelismerés), kézírást/aláírásokat és hangfelvételek (hangszóró-felismerés), amelyek segítik a bűncselekmények helyszíneinek meghatározását és az egyének azonosítását. A folyamatot gyakran ábrázolják (vagyis dramatizálják különböző fokú valósághűséggel) filmekben és televíziós műsorokban. Akár kriminalisztikai játékokat is vásárolhat a feltörekvő nyomozóknak.
- Számítógépes biztonság: Az ujjlenyomat-leolvasók a mobileszközökbe beépítendő biztonsági funkciók egyre terjedő típusai – ezek a lapolvasók (integrált és különálló egységként egyaránt) asztali számítógépekhez is elérhetőek /laptop számítógépek évek óta. Az olyan okostelefonokban található arcfelismerés, mint az Apple iPhone X Face ID vagy bármely, a Google Smart Lock funkciót használó Android, biztonsági műveleteket hajt végre (általában feloldás) akár az ujjlenyomat-szkennerek helyett, akár azok mellett.
- Gyógyászat: Számos éves wellness-ellenőrzés tartalmazza a retina digitális képalkotását az átfogó szemvizsgálatok (opcionális) továbbfejlesztéseként. A szem belső felületéről készült fényképek segítenek az orvosoknak a szembetegségek/szemállapotok kiszűrésében. Létezik genetikai vizsgálat is, amelyet az orvosok arra használnak, hogy segítsenek az egyéneknek meghatározni az örökletes betegség/állapot kialakulásának kockázatát és kilátásait. Az apasági tesztek is mindennaposak (gyakran visszatérő témája egyes nappali talk show-knak).
- Otthoni szórakoztatás/Automatizálás: A beszédfelismerés (eltér a hangszórófelismeréstől, amelyet a törvényszéki szakértők használnak az egyének hangminták alapján történő azonosítására) már jó ideje elérhető. Leginkább szófelismerésre, például beszéd-szöveggé alakításra, nyelvi fordításra és eszközvezérlésre alkalmazzák. Ha már beszélgetett az Apple Sirijével, az Amazon Alexával, az Android Google Now-val és/vagy a Microsoft Cortanájával, akkor megtapasztalhatta a beszédfelismerés szórakoztatását. Számos intelligens otthoni eszköz hangaktiválással is automatizálható.
- Vásárlások/Szerződések: Ha valaha is fizetett hitelkártyával és/vagy kötött szerződést (pl. személyi igazolvány, bankcsekk, egészségügyi/biztosítási jogcím/okirat), végrendeletek, bérbeadás stb.) egy személlyel/szervezettel, valószínűleg alá kellett írnia a nevét. Az ilyen aláírások megvizsgálhatók a személyazonosság és/vagy a hamisítás megállapítása érdekében – a képzett szakemberek képesek felismerni a kézírás természetes eltéréseit, szemben a teljesen más íróra utaló különbségekkel.
Miután a biometrikus mintát egy érzékelő (vagy érzékelők) rögzítette, az információt számítógépes algoritmusokkal elemzik. Az algoritmusok úgy vannak programozva, hogy azonosítsák és kivonják a jellemzők bizonyos aspektusait és/vagy mintáit (pl. ujjlenyomatok gerincei és völgyei, erek hálózata a retinában, íriszek összetett jelölései, hangmagasság és hangok stílusa/frekvencia stb.), jellemzően konvertálva az adatokat egy digitális formátumba/sablonba.
A digitális formátum megkönnyíti az információk elemzését/összehasonlítását másokkal. A helyes biztonsági gyakorlat magában foglalja az összes digitális adat/sablon titkosítását és biztonságos tárolását.
Ezután a feldolgozott információ egy illesztő algoritmushoz kerül, amely összehasonlítja a bemenetet egy (azaz hitelesítés) vagy több (azaz azonosítás) bejegyzéssel, amelyet a rendszer adatbázisában mentettek el. Az egyeztetés egy pontozási folyamatot foglal magában, amely kiszámítja a hasonlóság mértékét, a hibákat (pl. a gyűjtési folyamat tökéletlenségeit), a természetes eltéréseket (azaz bizonyos emberi tulajdonságok idővel finom változásokat tapasztalhatnak) és egyebeket. Ha egy pontszám eléri az egyezés minimális pontszámát, akkor a rendszer sikeresen azonosítja/hitelesíti az egyént.
Biometrikus azonosítás vs. hitelesítés (ellenőrzés)
Amikor a biometrikus adatokról van szó, az „azonosítás” és a „hitelesítés” kifejezéseket gyakran összekeverik egymással. Valójában azonban mindegyik egy kicsit más, de mégis eltérő kérdést tesz fel.
A biometrikus azonosítás tudni akarja, hogy Ön kicsoda – az egy a többhez egyeztetési folyamat összehasonlítja a bevitt biometrikus adatokat az adatbázison belüli összes többi bejegyzéssel. Például egy bűncselekmény helyszínén talált ismeretlen ujjlenyomatot feldolgoznák, hogy azonosítsák, kihez tartozik.
A biometrikus hitelesítés tudni akarja, hogy Ön az-e, akinek állítja magát – az egy az egyhez egyeztetési folyamat összehasonlítja a bevitt biometrikus adatokat egy adatbázison belüli bejegyzéssel (jellemzően az Önével, amelyet korábban referenciaként regisztráltak). Például amikor az ujjlenyomat-szkennert használja az okostelefon zárolásának feloldására, akkor ellenőrzi, hogy valóban Ön az eszköz felhatalmazott tulajdonosa.
GYIK
Mi az a biometrikus szűrés?
A biometrikus szűrés arra a gyakorlatra utal, hogy klinikailag értékelik egy személy fizikai jellemzőit és jólétét, pillanatképet nyújtva aktuális egészségi állapotáról. Általában megmérik a magasságot, a súlyt, a BMI-t, a vérnyomást és még sok mást. Ezeket leggyakrabban a munkaadók végzik, vagy a bevándorlási folyamat során, bár más összefüggésekben is használhatók.
Általában mennyi időbe telik a biometrikus szűrés után az Egyesült Államok zöldkártyájának megszerzése?
Ez a folyamat változó, de a biometrikus időpont egyeztetése és a kísérő papírok benyújtása után általában 6-10 hónapig tart a feldolgozás, mielőtt megkapja a zöld kártyát.
