Diákok, hálózati szakemberek, vállalati alkalmazottak és bárki más, aki érdeklődik a számítógépes hálózatok alapvető technológiája iránt, hasznos lehet, ha többet megtudhat az OSI hálózati modellről. A modell jó kiindulópont a számítógépes hálózatok építőelemeinek, például kapcsolóknak, útválasztóknak és hálózati protokolloknak a megértéséhez.
Míg a modern hálózatok csak lazán követik az OSI-modell által lefektetett konvenciókat, elegendő párhuzam létezik ahhoz, hogy hasznosak legyenek.
Milyen hasznos memória segédeszközök az OSI modellrétegekhez?
A hálózatépítést tanuló diákok gyakran nehezen tudják megjegyezni az OSI hálózati modell egyes rétegeinek nevét a megfelelő sorrendben. Az OSI-mnemonikák olyan mondatok, amelyekben minden szó ugyanazzal a betűvel kezdődik, mint a megfelelő OSI-modellréteg. Például a „Minden embernek úgy tűnik, hogy adatfeldolgozásra van szüksége” egy gyakori emlékeztető, amikor a hálózati modellt felülről lefelé nézzük, és a „Kérem, ne dobja el a kolbászpizzát” szintén gyakori a másik irányban.
Próbálkozzon ezen egyéb emlékeztetők bármelyikével, hogy segítsen megjegyezni az OSI-modell rétegeit. Alulról:
- A programozók nem mernek sós pereceket kidobni
- Kérjük, ne érintse meg Superman magánterületét
- Ne érintse meg a Samsung telefonalkalmazásomat
- Kérjük, ne mondjon el semmit az értékesítőknek
- Kérjük, ne bízzon az értékesítők válaszaiban
- Paula elhunytáig hálózott
Felülről:
Tökéletesen egyszerű technológia fizikailag leszűkült
Mi az egyes alsó rétegekben alkalmazott protokoll adategység?
A szállítási réteg szegmensekbe csomagolja az adatokat a hálózati réteg általi használatra.
A hálózati réteg az adatokat csomagokba csomagolja az adatkapcsolati réteg általi használatra. (Az Internet Protocol például IP-csomagokkal működik.)
Az adatkapcsolati réteg keretekbe csomagolja az adatokat a fizikai réteg általi használatra. Ez a réteg két alrétegből áll a logikai kapcsolat vezérléshez és a média hozzáférés-vezérléshez.
A fizikai réteg bitekbe rendezi az adatokat, egy bitfolyamot a fizikai hálózati adathordozón történő átvitelhez.
Mely rétegek végeznek hibaészlelési és -helyreállítási funkciókat?
Az adatkapcsolati réteg hibaérzékelést végez a bejövő csomagokon. A hálózatok gyakran ciklikus redundancia-ellenőrző algoritmusokat használnak, hogy megtalálják a sérült adatokat ezen a szinten.
A szállítási réteg kezeli a hibaelhárítást. Végső soron biztosítja, hogy az adatok rendben és sérülésmentesen érkezzenek.
Vannak alternatív modellek az OSI hálózati modellhez?
Az OSI modell nem vált univerzális globális szabvánnyá a TCP/IP átvétele miatt. Az OSI modell közvetlen követése helyett a TCP/IP alternatív architektúrát határozott meg, amely hét helyett négy rétegre épül. Alulról felfelé:
- Hálózati hozzáférés
- Közlekedés
- Internet
- Alkalmazás
A TCP/IP-modellt ezt követően finomították, hogy a hálózati hozzáférési réteget külön fizikai és adatkapcsolati rétegekre ossza fel, így négy helyett ötrétegű modellt alkottak.
Ezek a fizikai és adatkapcsolati rétegek nagyjából megfelelnek az OSI-modell 1. és 2. rétegének. Az Internetwork és a Transport réteg szintén megfelel az OSI modell Network (3. réteg) és Transport (4. réteg) részeinek.
A TCP/IP alkalmazási rétege azonban sokkal jelentősebben eltér az OSI modelltől. A TCP/IP-ben ez az egy réteg általában ellátja az OSI mindhárom magasabb szintű rétegének (Session, Presentation és Application) funkcióit.
Mivel a TCP/IP-modell a protokollok kisebb részhalmazára összpontosított, mint az OSI, az architektúra pontosabban az igényeihez van igazítva, és viselkedése még az azonos nevű rétegek esetében sem egyezik pontosan az OSI-val..
