Miben különböznek a bitek, bájtok, megabájtok, megabitek és gigabitek?

Tartalomjegyzék:

Miben különböznek a bitek, bájtok, megabájtok, megabitek és gigabitek?
Miben különböznek a bitek, bájtok, megabájtok, megabitek és gigabitek?
Anonim

A bitek és bájtok kifejezések a számítógépes hálózatokban a hálózati kapcsolatokon keresztül továbbított digitális adatok szabványos egységeire utalnak. Minden 1 bájthoz 8 bit tartozik.

A megabitben (Mb) és megabájtban (MB) kifejezett "mega" előtag gyakran az előnyben részesített módja az adatátviteli sebesség kifejezésének, mivel ez többnyire több ezer bittel és bájttal foglalkozik. Előfordulhat például, hogy az otthoni hálózat másodpercenként 1 millió bájttal tud adatokat letölteni, ami megfelelőbb 8 megabit/s vagy akár 8 Mb/s sebességgel írva.

Image
Image

Egyes mérések nagy értékeket adnak bitekből, például 1, 073, 741, 824, vagyis hány bit van egyetlen gigabájtban (1 024 megabájtban).

A bitek és bájtok létrehozása

A számítógépek biteket (a bináris számjegyek rövidítése) használnak az információk digitális formában történő megjelenítésére. A számítógép bit bináris érték. Ha számként ábrázoljuk, a bitek értéke 1 vagy 0.

A modern számítógépek biteket állítanak elő az eszköz áramkörein áthaladó magasabb és alacsonyabb elektromos feszültségekből. A számítógépes hálózati adapterek ezeket a feszültségeket egyesekké és nullákká alakítják át, amelyek a bitek fizikai átviteléhez szükségesek a hálózati kapcsolaton keresztül; egy folyamat, amelyet néha kódolásnak neveznek.

A hálózati üzenetek kódolási módszerei az átviteli közegtől függően változnak:

  • Az Ethernet csatlakozások biteket hordoznak változó feszültségű elektromos jelek segítségével.
  • A Wi-Fi különböző frekvenciájú rádiójeleket használ.
  • A szálas kapcsolatok fényimpulzusokat használnak a bitek szállítására.

A bájt egyszerűen egy rögzített hosszúságú bitsorozat. A modern számítógépek bájtokba rendezik az adatokat, hogy növeljék a hálózati berendezések, a lemezek és a memória adatfeldolgozási hatékonyságát.

Példák bitekre és bájtokra a számítógépes hálózatokban

Még a számítógépes hálózatok hétköznapi felhasználói is találkoznak bitekkel és bájtokkal normál helyzetekben. Tekintsük ezeket a példákat.

Az IP-címek az Internet Protocol 4-es verziójában (IPv4) 32 bitből (4 bájtból) állnak. A 192.168.0.1 cím például minden bájtjához 192, 168, 0 és 1 értéket tartalmaz. A cím bitjei és bájtjai a következőképpen vannak kódolva:

11000000 10101000 00000000 00000001

A számítógépes hálózati kapcsolaton keresztüli adatátviteli sebességet általában bit per másodperc egységekben (bps) mérik. A modern hálózatok másodpercenként millió vagy milliárd bitet képesek továbbítani, ezeket megabit per másodpercnek (Mbps) és gigabit per másodpercnek (Gbps) nevezik.

  • A Gigabit Ethernet kapcsolatok 1 Gb/s-ra vannak besorolva.
  • A vezeték nélküli szélessávú útválasztók a használt Wi-Fi formájától függően különböző csatlakozási sebességet kínálnak. Az útválasztók által támogatott általános díjak közé tartozik az 54 Mbps, 150 Mbps és 600 Mbps.

Tehát, ha 10 MB (80 Mb) méretű fájlt tölt le olyan hálózaton, amely 54 Mb/s (6,75 MB/s) sebességgel tud adatot letölteni, az alábbi konverziós információk segítségével megállapíthatja, hogy a fájl letölthető alig több mint egy másodperc alatt (80/54=1,48 vagy 10/6,75=1,48).

Ellenőrizze, hogy a hálózat milyen gyorsan tölti le és tölti fel az adatokat egy internetsebesség-tesztoldalon.

Ezzel szemben a számítógépes tárolóeszközök, például az USB-meghajtók és a merevlemezek bájt/másodperc egységekben (Bps) továbbítják az adatokat. Könnyű összekeverni a kettőt, de a bájt/másodperc Bps, nagy B betűvel, míg a bit per másodperc kisbetűs b.

A vezeték nélküli biztonsági kulcsok, például a WPA2, WPA és a régi WEP kulcsai, általában hexadecimális jelöléssel írt betűk és számok sorozatai. A hexadecimális számozás minden négy bitből álló csoportot egy értékként ábrázol, vagy egy 0 és 9 közötti számot, vagy egy A és F közötti betűt.

A WPA kulcsok így néznek ki:

12345678 9ABCDEF1 23456789 AB

Az IPv6 hálózati címek is hexadecimális számozást használnak. Minden IPv6-cím 128 bitet (16 bájtot) tartalmaz, például:

0:0:0:0:0:FFFF:C0A8:0101

Bitek és bájtok konvertálása

A bit- és bájtértékek konvertálása egyszerű, ha ismeri a következőket:

  • 8 bit=1 bájt
  • 1, 024 bájt=1 kilobájt
  • 1, 024 kilobájt=1 megabájt
  • 1, 024 megabájt=1 gigabájt
  • 1, 024 gigabájt=1 terabájt

Például 5 kilobájt bitekké alakításához használja a második konverziót, hogy 5 120 bájtot (1, 024 X 5), majd az elsővel 40 960 bitet (5, 120) kapjon. X 8).

Egyszerűbb módja ezeknek a konverzióknak egy olyan számológép használata, mint a Bitkalkulátor. Az értékeket úgy is megbecsülheti, hogy beírja a kérdést a Google-ba.

Ajánlott: