A forrasztóanyag nem mindig tapad jól az alkatrészekhez, ami rossz forrasztási kötést, áthid alt csapokat, vagy egyáltalán nem csatlakozik. Használjon folyasztószert és megfelelő hőmérsékletet a problémák megoldásához.
Mi az a fluxus?
Amikor a forraszanyag megolvad és kötést képez két fémfelület között, kohászati kötést hoz létre a többi fémfelülettel kémiai reakcióba lépve. A jó kapcsolathoz két dolog kell:
- A ragasztandó fémekkel kohászatilag kompatibilis forrasztóanyag.
- Jó fémfelületek oxidoktól, portól és szennyeződésektől, amelyek megakadályozzák a jó tapadást.
Távolítsa el a szennyeződést és a port a felületek megtisztításával, vagy megfelelő tárolási technikákkal megelőzze ezt. Az oxidok viszont más megközelítést igényelnek.
Oxidok és folyasztószer
Oxidok képződnek szinte minden fémen, amikor a levegőben lévő oxigén reakcióba lép a fémmel. A vason az oxidációt általában rozsdának nevezik. Az oxidáció azonban érinti az ónt, alumíniumot, rezet, ezüstöt és szinte minden elektronikában használt fémet. Az oxidok megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a forrasztást, megakadályozva a kohászati kötést a forraszanyaggal. Az oxidáció folyamatosan történik. Magasabb hőmérsékleten azonban gyorsabban megtörténik – mivel a forrasztási folyasztószer megtisztítja a fémfelületeket és reakcióba lép az oxidréteggel, így a felület jó forrasztási kötést biztosít.
A folyasztószer a fém felületén marad forrasztás közben, ami megakadályozza, hogy további oxidok képződjenek a forrasztási folyamat magas hője miatt. A forrasztáshoz hasonlóan számos folyasztószer létezik, amelyek mindegyike kulcsfontosságú felhasználási területekkel és bizonyos korlátozásokkal rendelkezik.
Fluxus típusai
Sok alkalmazáshoz elegendő a forrasztóhuzal magjában lévő folyasztószer. A további folyasztószer azonban előnyös bizonyos forgatókönyvekben, például a felületre szerelt forrasztásnál és a kiforrasztásnál. Minden esetben a legjobb folyasztószer a legkevésbé savas (legkevésbé agresszív) folyasztószer, amely az alkatrészeken lévő oxidokon hat, és jó forrasztási kötést eredményez.
Rosin Flux
A folyasztószer legrégebbi típusai közül néhány fenyőnedvvel finomított és tisztított, úgynevezett gyanta alapja. A gyantafolyasztószert még ma is használják, de a modern gyantafolyasztószer különböző folyasztószereket kever a teljesítmény optimalizálása érdekében.
Ideális esetben a folyasztószer könnyen áramlik forrón, gyorsan eltávolítja az oxidokat, és segít eltávolítani az idegen részecskéket a forrasztandó fém felületéről. A gyantafolyasztószer folyékony állapotban savas. Ha lehűl, szilárd és inert lesz. Mivel a gyanta folyasztószer szilárd állapotban inert, a nyomtatott áramköri kártyán hagyható anélkül, hogy az áramkört károsítaná, kivéve, ha az áramkör annyira felmelegszik, hogy a gyanta folyékonnyá válhat, és felemésztheti a csatlakozást.
Jó eljárás a gyanta folyasztószer-maradványok eltávolítása a PCB-ről. Továbbá, ha konform bevonatot kíván felvinni, vagy ha a PCB kozmetikumok fontosak, a folyasztószer maradványait alkohollal kell eltávolítani.
Szervessav Fluxus
Az egyik leggyakoribb folyasztószer a vízoldható szerves sav folyasztószer. Gyakori gyenge savakat használnak a szerves sav folyósításában, beleértve a citromsavat, a tejsavat és a sztearinsavat. A gyenge szerves savakat oldószerekkel, például izopropil-alkohollal és vízzel egyesítik.
A szerves sav folyasztószer erősebb, mint a gyanta folyasztószer, és gyorsabban eltávolítja az oxidokat. Ezenkívül a szerves sav folyasztószer vízben oldódó természete lehetővé teszi, hogy a PCB könnyen tisztítható szokásos vízzel, csak védje az alkatrészeket, amelyeknek nem szabad nedvesedniük. Mivel az OA maradék elektromosan vezető, és befolyásolja az áramkör működését és teljesítményét, távolítsa el a fluxusmaradványt, ha végzett a forrasztással.
Szervetlen sav folyasztószer
A szervetlen sav folyósítószer jobban működik erősebb fémekkel, például rézzel, sárgarézzel és rozsdamentes acéllal. Erősebb savak, például sósav, cink-klorid és ammónium-klorid keveréke. A szervetlen savas folyasztószer használat után teljes tisztítást igényel, hogy eltávolítsa a felületekről a korrozív maradványokat, amelyek gyengítik vagy tönkreteszik a forrasztási kötést, ha a helyén maradnak.
A szervetlen savas folyósítószert nem szabad elektronikai szerelési vagy elektromos munkákhoz használni.
Forrasztófüst
A forrasztás során felszabaduló füst és füst számos kémiai vegyületet tartalmaz a savakból és azok reakciójából az oxidrétegekkel. Más vegyületek, például formaldehid, toluol, alkoholok és savas füstök gyakran jelen vannak a forrasztási füstökben. Ezek a gőzök asztmához és fokozott érzékenységhez vezethetnek a forrasztási gőzök iránt. Biztosítson megfelelő szellőzést, és szükség esetén használjon légzőkészüléket.
A forrasztófüstből származó rák és ólom kockázata alacsony, mivel a forrasztás forráspontja többszöröse a folyasztószer forráspontjának és a forrasztóanyag olvadáspontjának. A legnagyobb ólomkockázat a forraszanyag kezelése. A forraszanyag használatakor körültekintően kell eljárni, különös tekintettel a kézmosásra, és kerülni kell az evést, az ivást és a dohányzást olyan helyeken, ahol forrasztás található, hogy megakadályozzák a forrasztási részecskék bejutását a szervezetbe.
