A memória sebessége határozza meg azt a sebességet, amellyel a CPU képes feldolgozni az adatokat. Minél magasabb a memória órajele, annál gyorsabban tud a rendszer információkat olvasni és írni a memóriából. Az összes memória egy meghatározott órajelre van besorolva megahertzben, amely megfelel a CPU memória interfész sebességének. Az újabb memóriaosztályozási módszerek a memória által támogatott elméleti adatsávszélesség alapján hivatkoznak rájuk.
A memóriasebesség típusai
A DDR-memória összes verziójára az órajel besorolása utal, de a memóriagyártók egyre gyakrabban kezdenek hivatkozni a memória sávszélességére. Ezeket a memóriatípusokat kétféleképpen sorolhatjuk fel. Az első módszer a memóriát a teljes órajel és a használt DDR verzió alapján sorolja fel. Például láthatja az 1600 MHz-es DDR3 vagy DDR3-1600 említést, amelyek lényegében csak a típust és a sebességet kombinálják.
A modulok osztályozásának másik módja a megabájt/másodpercben megadott sávszélességük. Az 1600 MHz-es memória elméletileg 12 800 megabájt/s sebességgel működik. Így a DDR3-1600 memóriát PC3-12800 memóriának is nevezik. Íme néhány szabványos DDR memória rövid átalakítása, amely megtalálható:
- DDR3-1066=PC3-8500
- DDR3-1333=PC3-10600
- DDR3-1600=PC3-12800
- DDR4-2133=PC4-17000
- DDR4-2666=PC4-21300
- DDR4-3200=PC4-25600
Fontos ismerni a processzor által támogatott maximális memóriasebességet. Például előfordulhat, hogy processzora legfeljebb 2666 MHz-es DDR4 memóriát támogat. Továbbra is használhatja a 3200 MHz-es névleges memóriát a processzorral, de az alaplap és a CPU csökkenti a sebességet, hogy hatékonyan 2666 MHz-en működjön. Az eredmény az, hogy a memória a teljes potenciális sávszélességénél kisebb mértékben fut. Ennek eredményeként olyan memóriát szeretne vásárolni, amely a legjobban megfelel számítógépe képességeinek.
Latency
A memória esetében van egy másik tényező, amely befolyásolja a teljesítményt – a késleltetés. Ez az érték azt méri, hogy mennyi idő (vagy óraciklusok) szükséges ahhoz, hogy a memória válaszoljon egy parancskérésre. A legtöbb számítógép BIOS- és memóriagyártója ezt CAS vagy CL minősítésként tünteti fel. A memória minden generációjával növekszik a parancsfeldolgozási ciklusok száma. Például a DDR3 általában hét és 10 ciklus között fut. Az újabb DDR4 a 12 és 18 közötti késleltetési időnek csaknem kétszeresével fut. Bár az újabb memóriával nagyobb a késleltetés, más tényezők, például a magasabb órajel és a fejlettebb technológiák általában nem lassítják le.
Minél alacsonyabb a késleltetés, annál gyorsabban reagál a memória a parancsokra. Így a 12-es késleltetésű memória jobb lesz, mint egy hasonló sebességű és 15-ös késleltetésű generációs memória. A probléma az, hogy a legtöbb fogyasztó nem igazán veszi észre az alacsonyabb késleltetési idő előnyeit. Valójában a gyorsabb, valamivel nagyobb késleltetésű memória kissé lassabb lehet, de nagyobb memória sávszélességet kínál, ami jobb teljesítményt nyújthat.
